|
Szólnak a tam, tam! - ta’dammok! A távolból engem köszöntenek a dobok! A fülembe másznak, s egy szívhez bújok, A lelkemmel szállnak az ősi dallamok! Az ujjak, lágy, bűvös táncot járnak. Anyám bőrén, dobolva, zongoráznak Édes az üzenet; csitt, csitt! - nyugtatnak. Ej’ rugdalózom egyet!- ha már várnak! Örülök, a talpamon bizsergő jelnek. Gyógyító rezgéssel, szeretve nevelnek! Ritmusát a táncnak, dallamát e nyelvnek. Jövevény lelkemmel, az Istennek üzennek; Add uram, e gyermeknek Atilla országát, legyen Ő’ a sámán, a lányok titkos vágyán! Legyen, szorgos méhe! - a szerelem virágán! Éljen boldog békében, és Te őrködj, édes álmán!
|